Szatmárnémeti 2009-ben csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, melyet a kétezres évek eleje óta Európa-szerte megannyi országban ünnepelnek. A tudományos éra egyik legfontosabb szereplője, Charles Darwin munkásságáról, illetve a világ tudósainak alábecsülhetetlen jelentőségű vívmányairól emlékeztünk meg február 12-én, szerdán. A nagy mester ekkor 210 éves lett volna.
Az idei programban a következő előadásokat tekinthette meg a több száz diák és kísérőik:
11:00 – Szatmár Megyei Múzeum, Szatmárnémeti, Árpád (Vasile Lucaciu) utca 21.
Doru Panaitescu: Természetfotózás 10 egyszerű lépésben (Cum să te apuci de fotografie de natura in 10 pasi simpli)
Dan Arteni: Rubens cső (Tubul Rubens)
Andrei Ardelean: Van der Graf
Vlad Hotca: A bagdadi elem (Pila de la Bagdad)
Andrei Cadar: Én, a robot (Eu Robotul)
13:00 – Szatmár Megyei Múzeum, Szatmárnémeti, Árpád (Vasile Lucaciu) utca 21.
Rózsa Lajos: Nyolc kóbor veréb és a tudomány tárgyilagossága
Sike Tamás: Kalandos történet az egészségről
Sárközi Zsuzsa: Infra és ultra
19:00 – Red Hat Cafe, Gróf Csáki (I.C. Bratianu) utca 3.
Beszélgetések tudományról, kutatásról, gondolkodásról. Előadók:
Rózsa Lajos: Nyolc kóbor veréb és a tudomány tárgyilagossága
Sike Tamás: Kalandos történet az egészségről
Márk-Nagy János: Beszélgetés a természetvédelemről
A 13:00 órától kezdődő blokkra a Szatmár.ro is ellátogatott. A délután első előadását Rózsa Lajostól (MTA Ökológiai Kutatóközpont, Evolúciós Rendszerek Kutatócsoport; MTA-ELTE-MTM Ökológiai Kutatócsoport) hallhattuk és láthattuk. A biológus egy egyszerúnek túnő, ám annál csavarintosabb példán keresztül mutatta be a diákseregnek, hogyan is néz ki egy tudományos bizonyítás. Kiderült, hogy él Pécsett egy veréb, aki vonaton utazott odáig a mediterrán térségből. Az is kiderült, hogy a csengersimai határtól nem messze is lakik egy ehhez hasonló kóbor egyed, szintén a vonatozás szerelmese. A tanulságot levonva elmondhatjuk, sok esetben érdemes egészséges szkepticizmussal élni ahhoz, hogy az esetek mélyére áshassunk. A jó kérdéseket feltéve hámozhatjuk ki a lényeget az információhalomból - így állnak neki a legnagyobb elmék is a legapróbb tudományos eredmények felfedezéseknek.
Sorban a következő prezentációt Sike Tamás biológus, a Szatmár Megyei Múzeum szakembere tartotta. Viszontagságokkal teli előadása a vakcinák, avagy a védőoltások történetével és jelentőségével kapcsolatban felvillanyozta a kedélyeket. Számos olyan tényre nyitotta fel a szemünket, melyet hallhattunk már innen-onnan, de igazságtartalmukról nem voltunk meggyőződve. Lerántotta a leplet évtizedes álhírekről, olyanokról, melyeket az USA-ban néhányan még mindig elhisznek, skandálnak, ámbár a tudományos tévedést rég beigazolták. Kiderült, a kisgyermekkori kombinált MMR védőoltás nem hozható kapcsolatba az autizmus és a Chron betegség kialakulásával. A hatóanyagban található higany mennyisége annyira minimális, hogy 100 ml anyatej is háromszor annyit tartalmaz, mint a "méltán mérgezőnek tartott", baljós szuri.
Az alkalom utolsó harmadában Sárközi Zsuzsa az infra és az ultra mibenlétével kápráztatta el a résztvevőket. A délután leglátványosabb kísérlete következett. A pódiumra minden féle szerkentyűket szereltek fel a szünetben. A nézőtéren csend honolt, senki sem pisszent - a diákok ezúttal is megbizonyosodhattak a tudomány experimentális csodái felől. Az elméleti és a gyakorlati oldal kéz a kézben jár. Nem is olyan uncsi a biosz, a fizika pedig egyenesen érdekfeszítő - erre, és sok minden másra jött rá a kedd délutáni extrakurrikuláris elfoglaltságon a több száz kiváncsi nebuló.
Jövőre ugyanekkor, ugyanitt!